Normandia

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. (2021 decemberéből)

Normandia
Normandia címere Normandia zászlaja
Közigazgatás
Ország	Franciaország
Régió	Franciaország régiói
Névadó	Norsemen (népcsoport)
Népesség
Teljes népesség	ismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 49° 07′ 20″, ny. h. 0° 26′ 12″49.122339111111, -0.4366443055555649.122339°N 0.436644°WKoordináták: é. sz. 49° 07′ 20″, ny. h. 0° 26′ 12″49.122339111111, -0.4366443055555649.122339°N 0.436644°W
Normandia weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Normandia témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Normandia (franciául: Normandie, normand nyelven Normaundie) földrajzi és kulturális tájegység Franciaország északnyugati részén, a Francia Királyság egyik történelmi tartománya.

2015 végéig létezett két régiója: Felső-Normandia (Haute-Normandie) – a Szajna alsó folyása mentén, Párizstól északra, – és Alsó-Normandia (Basse-Normandie) – Párizstól nyugatra, ide számít a Cotentin-félsziget is. Felső-Normandiát Seine-Maritime és Eure, Alsó-Normandiát Orne, Calvados és Manche megye alkotta.

2016. január 1-én a két korábbi régió összevonásával új közigazgatási régió alakult, szintén Normandia néven és az öt korábbi megye változatlan megtartásával.^[1]

Bővebben: Normandia (közigazgatási régió)

Fontosabb folyók a következők: Szajna, Orne, Vire, Eure, Risle, Robec, Touques, Couesnon.

Normandiában nagyjából 3,5 millióan laknak, legnépesebb városai: Rouen (117 662^[2] lakos), Le Havre (166 687^[2] lakos), Caen (109 400^[2] lakos) és Cherbourg-Octeville (37 055 lakos).

Normandia névadói a normannok, akik Rollo normandiai herceg^[3] vezetésével a 911-es Saint-Clair-sur-Epte-i szerződésben kapták meg a tartományt III. Károly nyugati frank királytól. Rollo, aki 912-ben a Robert nevet kapta a keresztségben, a tartomány első hercege volt, bár jómaga és fia, I. Vilmos is a grófnak megfeleltethető jarl címet használta. A maroknyi normann hamarosan elfranciásodott, a tartományban kialakult a feudalizmus. A hercegek szigorúan ellenőrzésük alatt tarthatták tartományukat, mivel kezdettől fogva érvényesítették primátusukat vazallusaik vazallusai felett, azaz az egész hűbéri lánc nekik engedelmeskedett.^[4]

Normann herceg volt Hódító Vilmos^[5][6], aki 1066-ban az Angol Királyságot is meghódította. Ez nem jelentette azt, hogy a két trón egyesült volna. Ez a 13. század elejéig így is volt. Normandiát – pontosabban annak szárazföldi részét, mivel a Csatorna-szigetek, Jersey és Guernsey a mai napig brit uralom alatt áll – végül II. Fülöp Ágost hódította meg 1204-ben Földnélküli Jánostól, aki korábban normandiai hercegként francia segítséggel áskálódott bátyja, Oroszlánszívű Richárd ellen.^[4]

Ettől kezdve Normandia a francia koronabirtok részét képezte, csak a Valois-házban fordult elő, hogy olykor apanázsul adták a tartományt egy-egy hercegnek. Így a későbbi II. János és V. Károly is Normandia ura lett. V. és VI. Henrik angol király a százéves háború során még megszerezte magának a szárazföldi Normandiát is egy időre. Az utolsó tényleges hatalommal bíró herceg II. Károly, XI. Lajos francia király fivére volt 1465–1469 között, aztán a címet a 18. század végéig nem adományozták. Legutoljára névleges hercegként Lajos Károly dauphin (XVI. Lajos fia), 1785 és 1789 között.^[4] 1944. június 6-án Normandiában szálltak partra a szövetségesek, ezzel megkezdődött Európa felszabadítása a nemzetiszocialista megszállás alól.

A Wikimédia Commons tartalmaz Normandia témájú médiaállományokat.

• Normandia.lap.hu - linkgyűjtemény

• Normandiai-ház
• Normandia hercegeinek listája
• Normandiai partraszállás
• Normandia híd